Az emberek betelepedése előtt Északkelet-Európa nagy részét ősi erdők borították, amelyek több ezer kilométerre terjeszkedtek az európai síkságokon át. Ma szinte teljesen eltűntek és csak kisebb foltokban találhatóak meg a Kárpátok és más hegyvidéki területek...

Éjféli napsütés - Budapest, Busz

Éjféli napsütés - Budapest, Busz  

Dánia, Schleswig-Holstein, Helsinki
Indulások: 2026.06.18-tól
Időpontok: 2 db
Ellátás: reggeli
Típus: Klasszikus körutazás
Szállás: Egyéb
Utazás: autóbusszal

1. NAP INDULÁS NÉMETORSZÁG FELÉ – A WALHALLA FELKERESÉSE Ingyenes kora reggeli transzferek indulnak Szegedről, Debrecenből, Miskolcról és Pécsről Budapestre. Mindhárom útvonalon további felszállási lehetőségeket biztosítunk. A fővárost elhagyva, utazás Ausztrián át. Bajorországban rövid kitérőt teszünk a Walhallához, ahol megtekinthetjük a híres német emberek csarnokát, szobrait. Szállás Közép-Németországban. 2. NAP HAMBURGTÓL A HANZA-VÁROSOKIG, REPÜLŐS BECSATLAKOZÁS BUDAPEST – HAMBURG Reggeli után buszos utasainkkal Hamburg felé indulunk, mely Európa egyik leggazdagabb városa. Kikötői negyede – melyet a buszból látni is fogunk –, hatalmas forgalmat bonyolít le. Repülős utasaink – menetrend függvényében történő indulással egyénileg, átszállással – Budapestről Hamburgba repülnek. A buszos csoport várhatóan – forgalom függvényében – 16 óra körül érkezik a hamburgi repülőtérre, ahol felveszi a repülővel érkezőket. A repülős utasoknak megpróbáljuk a legoptimálisabb menetrendet kiválasztani, de így is elképzelhető, hogy várniuk kell a buszos csoportra. A repülős utasok csatlakozása után Lübeck felé vesszük az irányt. A szállás elfoglalása előtt, ha nem késett a repülő és az autóbusszal is időben érkezünk, akkor séta Lübeck központjában. Fő látványosságok: Thomas Mann által híressé vált Bruddenbooks Ház, Holsteintor, Mária templom (kívülről). A hangulatos Hanza központ belvárosa az UNESCO Világörökségei közé is felkerült. 3. NAP KOPPENHÁGA ÉS SVÉDORSZÁG FELÉ Reggel Puttgarden – Rødby útvonalon kompátkelés Dániába. Várhatóan délben érkezés Koppenhágába, ahol városnézés: Amalienborg palota épületegyüttese, mely a királyi pár otthona, Városháza, mely egy turistákkal zsúfolt téren található. Gyalog végighaladunk a Strøgeten, Európa egyik leghosszabb sétálóutcáján, majd eljutunk a Kerek Toronyhoz. Ha felmegyünk a tetejére, akkor szép rálátásunk lesz a belvárosra(fakultatív lehetőség). Nyhaven a tengerpart színes épületekkel tarkított vigalmi negyede. Ez régen a tengerészek kocsmáinak helyszíne volt. Természetesen felkeressük a város jelképét a „Kis hableány” szobrot is. Délután Európa leghosszabb hídján jutunk át Svédországba. Szállás. 4. NAP FJORDOK MENTÉN – ÉRKEZÉS OSLÓBA Svédországban a tengerpart mentén haladunk Norvégia felé. Határátkelés a 420 méteres Svinesund-hídon Norvégiába. A hídról letekintve egy csodálatos fjord látványa tárul elénk. Oslóba érkezésünk után gyalogos és buszos városnézés (múzeumok, királyi palota, színház, Parlament, Vigeland-szoborpark...). Szállás Oslóban. Este, aki akar, sétálhat a környéken és élvezheti már itt is, hogy milyen sokáig van világos. 5. NAP NORVÉG TÁJAK – UTAZÁS TRONDHEIMBE Oslót elhagyva a Mjosa-tó mentén utazás Lillehammerbe. Itt a különleges skanzent tekintjük meg ahol a norvég népi építészet jellegzetes darabjait állították ki. Ezt követően a csodaszép Gundbrandsdal-völgyön haladunk keresztül, melyet gyorsfolyású folyók, vízesések tarkítanak. 6. NAP TRONDHEIM KATEDRÁLISA ÉS ÚT MO I RANÁBA Délelőtt Trondheimben a gótikus katedrálist tekintjük meg, ahol a norvég koronázási ékszerek is találhatóak. Ezt követően séta a központban. Délután a Trondheim-fjord mentén haladunk Steinkjer felé, közben a festői Snasa-tavat is érintjük. Mo i Rana felé közeledve mesés tájon haladunk. Láthatunk több látványos vízesést, hófödte hegycsúcsokat és egy fantasztikus fjellet is. Szállás. 7. NAP HAJÓZÁS A LOFOTEN-SZIGETEKRE Reggeli után észak felé indulunk. Utunk a Saltfjellet–Svartisen Nemzeti Park fennsíkján vezet keresztül: végtelen tundra, kopár hegyhátak, kristálytiszta patakok. Átkelünk az északi sarkkörön is. Érkezés Bodo városába. Innen áthajózunk a Lofoten-szigetekre. Norvégia legszebb területének tartják a Lofoten-szigetek vidékét. Mi is gyönyörködünk a varázslatos tájban. Szállás. A késői érkezés miatt ma nem szervezünk vacsorát. 8. NAP AZ ÉSZAKI-SARKKÖRÖN TÚL Megreggelizünk, majd folytatjuk utunkat észak felé. Útközben megállunk, fényképezés, emléktárgyak vásárlása a sarkkörön kialakított boltban. Fantasztikus a hegyvonulatok, fjordok látványa a nap során. Észak- Norvégia egyik legkülönlegesebb fekvésű városánál, Tromsø-nél szállás. 9. NAP AZ ÉSZAKI NAP NYOMÁBAN - HAMMERFEST FELÉ Utazás a csipkés észak-norvég partvonalon. Közben szép látványt nyújtanak a fjordok és a Lyngen-Alpok. Különleges lesz a táj változása, ahogy a legészakibb vidékre érkezünk. Altában megtekintjük az UNESCO Világörökség részét képező több ezer éves sziklarajzokat. Szállásunk a világ (!) legészakibb városának, Hammerfestnek a közelében lesz. Ha az időjárás engedi, már itt is lehet gyönyörködni az éjszakai napsütésben. 10. NAP AZ ÉSZAKI-FOK MEGHÓDÍTÁSA Délelőtt séta Hammerfestben, mely érdekes belvárossal és kikötővel rendelkezik. Délután az utolsó 120 km-t tesszük meg a Struve Földmérő vonalat átlépve az Északi-fokig. Keresztül haladunk a vadregényes Sennalandon, a Porsangerfjord partján, míg elérjük Magerøya szigetét. A nap során számtalan alkalommal találkozunk az úton, ill. közvetlenül mellette sétáló rénszarvasokkal. Alagúton keresztül jutunk Honningsvágig, majd 1 óra múlva elérjük az Északi-fokot. Itt az éjféli napsütésben lehet gyönyörködni, melyet reméljük, az időjárás is lehetővé tesz. Felejthetetlen élmény azt látni, hogy a Nap közeledik a horizont felé és éjfél után anélkül, hogy lebukna, elkezd emelkedni. Az egészet, egy több mint 300 méter magas sziklaszirtről követhetjük, mely a kontinensünk legészakibb(!) pontja. A közeli Nordkapp-csarnokban vásárolni és étkezni is lehet. Mindenki kap egy színes igazolást, hogy az Északi-foknál, Európa legészakibb szárazföldi pontján járt. Kb. fél 1-kor indulunk le a szikláról. Szállás. 11. NAP EZER TÓ ÉS VÉGTELEN ERDŐK FINNORSZÁGBAN Irány Finnország. Karigasnieminél lépjük át a határt. Haladunk dél felé, közben az úttesten sétáló rénszarvasok mellett a fenyvesekkel és tavakkal díszített finn tájban gyönyörködhetünk. Nem véletlenül hívják az ezer tó országának Finnországot. A szinte érintetlen természet csodás látványa kíséri utunkat. Szállás Rovanieminél. 12. NAP MIKULÁSFALUBAN, MAJD UTAZÁS JYVÄSKYLÄBA Délelőtt látogatás az Északi-sarkkörön lévő „Mikulás városkában”, ajándék vásárlási lehetőség. Aki akar, a hivatalos „Mikulással” is fényképezkedhet. Különleges lehetőség: olyan képeslapot adhatunk fel, melyet karácsonyra kézbesítenek! A nap során beiktatunk egy rövid megállást Ouluban. Séta a belvárosban, melynek legérdekesebb része a tengerparti szakasza. Este érjük el Jyväskylät, ahol a szállásunk lesz. Szállás elfoglalása előtt séta a központban. 13. NAP HELSINKI FELFEDEZÉSE ÉS ÉJSZAKAI HAJÓZÁS Reggel indulunk Jyväskyläból a fővárosba, a déli órákban érkezünk Helsinkibe. Ahogy jövünk befelé a fővárosba, rövid kitérőt teszünk az Olimpiai Stadionhoz. A magyarok szempontjából ez a legsikeresebb olimpiai helyszín, ugyanis az itteni 1952-es olimpián 16 aranyérmet szereztek sportolóink. Tovább haladva felkeressük a tengerpart közelében található különleges Sibelius-emlékművet. Ezt követi a Sziklatemplom megtekintése, melynek elnevezése nem véletlen, mivel egy sziklába vájták a templomcsarnokot. A város szíve a Szenátus tér és a kikötő. Az itteni sétát követő szabadprogram alatt meg lehet kóstolni valamelyik halsütöde finomságát, vagy vásárolhatunk ajándéktárgyat emlékül, hogy Helsinkiben jártunk. Este kb. 19 órakor behajózás Svédország felé. Szállás 4 ágyas (felár esetén 2 ágyas) tusolós, WC-s belső kabinokban. A hajó indulása után gyönyörködhetünk azokban a kicsi szigetekben, melyek a finn partok mentén találhatóak. Ezekért érdemes felmenni a fedélzetre. 14. NAP STOCKHOLM – ESTE BÚCSÚ SVÉDORSZÁGTÓL, REPÜLŐS KICSATLAKOZÁS STOCKHOLM – BUDAPEST Korai reggeli a hajón. Kikötés után bemegyünk a központba és elkezdjük a városnézést Stockholmban. Fő látványosságok: óváros, melynek keskeny utcácskáin sétálunk. Lefényképezhetjük a monumentális Királyi palotát, és a közelében lévő Katedrálist. Amíg a Parlament az óvárosban van, a Városháza már egy másik szigeten található. A repülős utasoknak transzfer a repülőtérre és menetrend függvényében, várhatóan a délutáni órákban – egyénileg –, hazaindulnak és a késő esti órákban érkeznek Budapestre. Buszos utasainkkal továbbmegyünk a kikötőbe, éjszaka kompátkelés Lengyelországba. Szállás a hajón 4 ágyas (felár esetén 2 ágyas) belső kabinokban. 15. NAP GDAŃSK FELFEDEZÉSE ÉS UTAZÁS ŁÓDŹ-BA A késő délelőtti órákban kötünk ki és megyünk Gdanskba, a több mint 1.000 éves városba. Városnézés: Mária-templom, Neptun-kút, óváros. Folytatjuk utunkat Łódź-ba, ahol szállás. 16. NAP BÚCSÚ LENGYELORSZÁGTÓL, HAZAUTAZÁS Reggeli után hazaindulunk. Útközben megállunk a Czestochowa mellett található Jasna Goránál, ahol a pálos rendi kolostor található a Fekete Madonnával. Lengyelországot elhagyva, Csehországon és Szlovákián keresztül utazva, várhatóan 21 órakor (+/- 30 perc) érkezünk Budapestre, ezután vidéki utasainkat a visszaigazolt leszállási helyükre szállítjuk.


Kérdés esetén keresse irodánkat bizalommal (utazásszervező: Proko Travel Kft., engedélyszám: R0857/1993).

997 500 Ft/fő-től +

Az emberek betelepedése előtt Északkelet-Európa nagy részét  ősi erdők borították, amelyek több ezer kilométerre terjeszkedtek az európai síkságokon át. Ma szinte teljesen eltűntek és csak kisebb foltokban találhatóak meg a Kárpátok és más hegyvidéki területek legtávolabbi sarkaiban. A Lengyelország és Fehéroroszország között található Bialowieza-erdő kivételt képez ez alól.

A több, mint 1500 négyzetkilométert felölelő Bialowieza-erdő az utolsó fennmaradt őserdő Európa alacsonyan fekvő területein. Hatalmas tölgyfák, tölgyesek és kőrisfák (hamufák) adnak otthont  több, mint 20 000 állatfajnak, köztük Európa legnehezebb szárazföldi állatának, az európai bölénynek, amely a XX. század elején majdnem kihalt a vadászat miatt. A Bialowieza erdőben való vadászat a XIV. századig nyúlik vissza, amikor az akkori lengyel király korlátozott vadászati engedélyeket vezetett be.

A XV. századra az erdőt már vadászok járták rendszeresen, és a lengyel király, Władysław Jagiełło maga is ott vadászott. Az erdő közepén a király egy fa vadászkastélyt építtetett magának. A fából készült kastélyt fehérre festették, ez lett a névadója mind a jövőbeli falunak, mind az erdőnek. Amikor az erdő I. Zsigmond király birtokába került, kiadott egy rendeletet, amely megtiltotta a vadászatot az erdőben.  A Bialowieza-erdő nagyrészt zavartalanul és lakatlanul maradt a XVII. század végéig, amikor több kis faluban helyi vasércet kezdtek bányászni és kátrányt előállítani.

A XVIII. század végén Lengyelország felosztása után, I. Pál cár eltörölte az összes védelmet, és a Bialowieza-erdő ismét a bölényvadászat színhelyévé vált.  Mindössze 15 év alatt az európai bölények száma 500-ról kevesebb mint 200-ra csökkent. Az 1800-as években a Bialowieza-erdő sorsát megpecsételte - az állami vezetés minden egymást követő hatalomváltása során - a „védett övezetről", vadászterületre való minősítés váltakozása.

A XX. század fordulóján az orosz cárok irányítása alatt, az egész erdő - vadon élő állataival - királyi vadászati területté vált. Több ezer szarvast és vaddisznót lőttek le. Az utolsó vadon élő európai bölényt 1921-ben vadászták le. Miután a cárok hatalma megbukott, Lengyelország ismét visszanyerte a régió irányítását, a lengyel-szovjet háború végét követően 1921-ben a Bialowieza-erdőt Nemzeti Rezervátumnak nyilvánították. Ekkorra már csak 54 bölény maradt a világ minden táján, egy sem volt a Bialowieza-erdőben. 1929-ben a lengyel kormány négy bölényt vásárolt különböző állatkertekből, és elengedte őket az erdőben. Tíz év alatt számuk 16-ra emelkedett. Éppen akkor, amikor minden kezdett helyreállni az erdő kapcsán, kitört a második világháború. Hitler etnikai tisztogatásával a Bialowieza-erdő menekült lengyel és szovjet partizánok számára adott otthont.

A lázadók és a nácik közötti fegyveres konfliktus az erdőben zajlott. Az elhunytak sírjai még ma is megtalálhatók az erdőben. A háború után a Bialowieza-erdőt felosztották Lengyelország és a szovjet irányítású Belorusz  Szovjet Szocialista Köztársaság közt. A szovjet rész állami közigazgatásba alá került, míg Lengyelország 1947-ben újra megnyitotta a Bialowieza Nemzeti Parkot. 1992-ben,  Szovjetunió felbomlása és a Fehérorosz Köztársaság megalakulása után, a rezervátum felkerült a Világörökség listájára és a két ország  közösen tartja fenn a rezervátumot.