Az ősi város, Petra, Jordánia hegyvidéki sivatagának szívében található. Petra számtalan irányból megközelíthető, a legtöbben mégis egy keleti szűk szurdokon, a Siq-en keresztül szeretik felkeresni, mivel a szurdok drámaian ér véget, egyenesen a kincstár romjaival szemben. A Siq eredetét tekintve nem is igazán szurdok, mivel nem vízerózió alakította ki, hanem a tektonikus erők hatására a hatalmas homokkő táblák kettészakadtak, így létrehozva a belsejükben egy mély, keskeny utat.

A bejáratánál valaha egy hatalmas boltív pompázott, ez azonban 1896-ban egy földrengés miatt összeomlott. A szurdok útja több mint egy kilométeren keresztül kanyarog, színes homokkő sziklák között, melyek mindkét oldalon százötven méterre magasodnak. Habár az út elég keskeny, átlagosan három méter széles, néhol kiszélesedik a napsugarakat beengedve, más helyeken azonban annyira beszűkül, hogy kitárt karokkal meg tudjuk érinteni a sziklafalat mindkét oldalon.

Az út mentén több régészeti leletet is találhatunk, mint például az ősi vízvezetékeket, melyek a kanyon oldalán futnak végig egészen Petra központjáig. Különböző szobrok maradványait, sziklába vájt fülkéket, illetve a Siq alatt még földalatti kamrákat is találhatunk, melyek funkciója pontosan nem ismert, valószínűsíthető, hogy a város főbejáratát védő őröket szállásolták el itt. Az út végéhez közeledve a kincstár egy vékony szeletét láthatjuk, majd kilépve a sziklák közül megtapasztalhatjuk annak döbbenetes nagyságát.

A kincstárat eredetileg egy mauzóleumnak és kriptának szánhatták, de ősi gazdagságának legendája miatt kiérdemelte jelenlegi nevét. A legenda szerint egy hatalmas kő urnában tartották a megszerzett zsákmányokat, fent a második szinten. A helyi beduin törzsek erre alapozva megpróbálták széttörni az urnát, annak reményében, hogy abból majd kiömlik a benne rejlő kincs.

Azonban a dekoratív urna nem más, mint egy tömör homokkő. A homlokzaton pedig még ma is láthatóak a golyók által ütött lyukak.