Szerbiában egy, a Drina folyó közepére épült házikó kíváncsi utazókat vonz a világ minden tájáról. Tavaly Augusztusban a National Geographic tett közzé egy fényképet...

ŐSSZEL A VAJDASÁGBAN ÉS SZERBIÁBAN - Délvidéki magyar emlékek nyomában egészen a nyüzsgő Belgrádig

ŐSSZEL A VAJDASÁGBAN ÉS SZERBIÁBAN - Délvidéki magyar emlékek nyomában egészen a nyüzsgő Belgrádig  A kategória

Szerbia, Belgrád
Indulások: 2024.09.14-tól
Időpontok: 10 db
Ellátás: reggeli
Besorolás: A kategória
Szállás: Hotel
Utazás: autóbusszal

1. nap: Budapest – Kecskemét - Szeged – Szabadka – Zimony vára – Belgrád (400 km):

A kora reggeli órákban indulunk Budapestről, Kecskemét és Szeged útvonalon Szerbia felé. A röszkei határátkelés után Palic mellett elhaladva érkezünk programunk első állomására a Vajdaság szecessziós központjába, Szabadkára. Egy igazi gyors burek (tipikus szerb kiváló reggeli többféle töltelékkel) majd sétánk során ismerkedünk a város nevezetességeivel. A város legszebb sétálóutcáján - korábban Kossuth Lajos és Sándor király nevét is viselte – a Korzón kezdjük sétánkat. Népszínház épülete, Városháza és a Zsinagóga épülete. Élvezzük a fiatalos városközpont mindennapjait, majd Zimony felé vesszük utunkat. Zimony óvárosában, a macskaköves utcácskákkal tarkított középkori Gárdos ad helyet Hunyadi János emlékművének. A híres törökverő itt halt meg 1456-ban, nem sokkal a győztes nándorfehérvári csata után. A „fehér város” – ahogy még nevezni szokták - Szerbia fővárosa Belgrád, a harmadik legnagyobb Duna-menti város sok meglepetést tartogat a számunkra! Történelmi sétát teszünk idegenvezetőnkkel. Ez az a város, ahol örök találkozót beszélt meg a Száva és a Duna, ahol nyugodt, szemlélődő zöld parkok vetélkednek a hektikus, zajos nagyváros területeivel, és ahol a régi világ kultúrája helyet ad az új világ éjszakai életének. Belgrád ma már sokkal többet nyújt, mint örökkön emlegetett történeti látnivalói. Belgrád legnagyobb pravoszláv templomától, a Szent Márk Székesegyháztól indulva teszünk sétát a Nemzeti Szinház, parlament útvonalon a Kalamegdán erődítményhez. A II. Sztambul kapun érkezünk a magyar vonatkozású Nándorfehérvári várba, ahol egykoron Hunyadi János vezette sereg győzelmet aratott a török csapatok ellen, melyről emléktábla is tanúskodik. Hunyadiék diadalára azóta a déli harangszó emlékezteti a keresztény világot. Megtekintjük az óratornyát, a győztes Damad Ali pasa türbéjét és gyönyőrködünk a Duna és a Száva találkozására, az erdőkkel borított Nagy-Hadi-szigetre. „Itt esik szerelembe a Száva a Dunával”. A vár területe egy igazi közösségi hely. Történelmi sétánk végéhez érve hódolunk a mediterrán belváros hangulatának, ahol remek kávéházak, árusok, füstös kis kocsmák bájos elegyet képeznek a Knez Mihailova sétálóutcán, hasonlóan a budapesti Váci utcához, történelmi épületekkel szegélyezve. A belgrádi "korzón", reggeltől késő estéig nagy a nyüzsgés: itt találhatók a legcsillogóbb divatáruházak és a legnépszerűbb kávéházak. Se nem túl elvont, sem túl hangos – ez már a Skadarlija negyed, ahova macskaköves utcákon baktatva juthatunk el – itt Belgrád saját Montmartre-ján járunk. Öreg bohém központ, ahol a helyiek még mindig úgy partiznak, mint 1899-ben. Szabadidő terhére lehetőség van egyénileg elsétálni Belgrád egyik ékkövéhez, a Szent Száva-templomhoz, amely a Balkán-félsziget legnagyobb ortodox temploma és akár tízezren is elférnek benne. A világ legrégebben épülő pravoszláv templomát 1895-ben kezdték el építeni és a munkálatok a mai napig tartanak. A kora esti órákban búcsúzunk Belgrád belvárosától és fogadalmat teszünk magunknak: ide még visszajövünk. Szállás Belgrádban vagy környékén.

41 000 Ft/fő-től +

Szerbiában egy, a Drina folyó közepére épült házikó kíváncsi utazókat vonz a világ minden tájáról. Tavaly Augusztusban a National Geographic tett közzé egy fényképet, melyen, egy szikla tetején egyensúlyozó magányos faházikó látható. Bajina Basta városától nem messze, a Tara Nemzeti Park keleti szélénél fekvő folyóvölgy igen közkedveltté vált ennek köszönhetően a fotósok körében.


A ház szépségét egy magyar fényképész, Becker Irén örökítette meg. Fényképe robbanásszerűen terjedt az interneten, majd a National Geographic a nap képének választotta.
A házikó, habár népszerűséget nemrég szerzett, már több mint negyven éve stabilan ellenáll az idő vasfogának és a természet viszontagságainak egyaránt.


Néhány fiatal fiú építette fel, még 1968-ban, akik egy napozó- és pihenőhelyet kerestek maguknak. A szikla természetesen túl kemény lett volna, így egy közeli romos fészer deszkáit hasznosították fel. A rá következő évben falakat is építettek a deszkák köré, majd tetővel is ellátták építményüket. Az építéshez használt faanyagokat csónakokban szállították a sziklához, a nagyobb darabokat, pedig a folyó sodrását kihasználva úsztatták a vízen.


Számos árvíz próbálta megsemmisíteni a házikót megépülése óta, azonban ezt megakadályozva, minden évben, ha kellett, szinte alapjaiból építették vissza. Ennek köszönhetően ma is szinte eredeti pompájában csodálhatjuk meg.