A kormorán vagy kárókatona nevű vízimadár étrendjét zömében halak teszik ki. E madarak a halászat mesterei – zsákmányukra a tenger vagy folyó partján várakoznak, s a megfelelő pillanatban a víz alá merülnek, ahol szárnyaikkal és lábaikkal...
A kormorán vagy kárókatona nevű vízimadár étrendjét zömében halak teszik ki. E madarak a halászat mesterei – zsákmányukra a tenger vagy folyó partján várakoznak, s a megfelelő pillanatban a víz alá merülnek, ahol szárnyaikkal és lábaikkal egyaránt hajtják magukat, majd speciális alakú csőrükben felszínre hozzák táplálékukat.
Ezen értékes tulajdonságuk miatt figyeltek fel rájuk már az ókori Japánban és Kínában, s próbálták megtanítani az állatokat, hogy segítsenek nekik a halászatban. Ez a módszer a kormoránhalászat, azaz az „ukai” japánban. Még ma is gyakorolják az ukait Japán egyes részein, de talán a legjelentősebb kormoránhalászat a Nagara folyón, Gifu prefektúrában zajlik, ahol az ősi tudomány története több mint 1300 évvel ezelőtt kezdődött.
A kárókatonákat több mint 1300 évvel ezelőtt kezdték el hasznosítani halászatban a Negara folyón, eredetileg azért, hogy családjukat elláthassák elég élelemmel a halászok.
