Változatos, festői szépségű táj képe tárul elénk, ahogy az alföldi jellegű síkságok, a lankás, napsütötte dombok és völgyek, kanyargó folyók, sűrű erdők, hegyoldalak lejtőin érlelődő szőlőlugasok földjén járunk. A természeti értékekben, műemlékekben, művészeti és kulturális programokban egyaránt bővelkedő vidék számos látnivalóval, nevezetességgel várja vendégeit. A Duna, a Dráva és a Mura folyók mellett áldásos hatású gyógyfürdők, hangulatos török kori fürdők gondoskodnak kikapcsolódásunkról és vízi élményeinkről.

Dél-Dunántúl az ország minden területéről vonzza a természetbúvárokat. Kirándulásaink állomása lehet a Duna-Dráva Nemzeti Park, ahol egy kis szerencsével megleshetjük a világhírű gímszarvasok életét. Együtt nyaralhatunk a mesztegnyői gólya családokkal, és betekinthetünk a gyulaji vadrezervátumban élő dámszarvasok zárt világába is. Sokan dimbes-dombos hegyeken, völgyeken át barangolva szeretik felfedezni a természetet. Kitartásunkat és izmainkat is próbára tevő túrákra invitál a Villányi-hegység, a Mecsek és környéke. Na, és ha már ott járunk, feltétlenül kóstoljuk meg a híres borvidék zamatos nedűit, nektárjait!

Dél-Dunántúl nevezetessége és egyik leglátogatottabb helye az abaligeti cseppkőbarlang, mely egész Dunántúlon egyedülinek számít látványos cseppkődíszeivel. Akik már jártak a barlangban tudják, hogy nem mindennapi hangulat érinti meg az arra járókat, hiszen a barlangfolyosón végig csordogáló patakocska és a cseppkődíszek lenyűgöző látványa észrevétlenül lopja be magát szívünkbe.

A régió gazdag történelmi múltjáról középkori várak és kastélyok, építészeti emlékek, múzeumok, fürdők, különböző emlékhelyek, romok árulkodnak.

Múltunk egy-egy szeletkéje elevenedik meg a siklósi vár, a pécsi Bazilika, a török hódoltság idejéből ránk maradt dzsámik, vagy a mohácsi csatát megidéző Sátorhely határánál található Történelmi Emlékhely láttán.

A vidék gazdag kultúrájának, hagyományainak köszönhetően a legkülönfélébb rendezvények, programok közül válogathatunk. Forgassuk a kereplőket és köszöntsük együtt a tavaszt a mohácsi busókkal, hogy aztán jól megérdemelten mi is kivehessük részünket a hangulatos farsangi mulatságból! Látogassunk el a népművészetéről híres Sárközbe, ahol a "Sárközi Lakodalmas" színvonalas műsoraival csalogatja évről-évre az érdeklődőket! Szekszárd, a magyar borkultúra egyik meghatározó települése számos népszerű rendezvénynek ad otthont: ilyen a Szekszárdi Szüreti Fesztivál, a Pünkösdi Fesztivál és Duna menti Folklórfesztivál. De mint tudjuk, ahol bőséggel terem a szőlő, ott bőséggel készül a bor! És ahol sok a bor, ott sok a mulatság! Így van ez Dél-Dunántúlon is, ahol számtalan szüreti fesztivál és borkóstolóval egybekötött mulatság várja a környékre látogató vendégeket!

Az Alföld a turizmus szemszögéből nézve az ország egyik legsajátosabb és egyedi értékeket gazdagon magában rejtő tája: itt található a világörökség részét képező Hortobágy, a vízparti, öko- és az aktív turizmusra kitűnő lehetőséget biztosító Tisza és a Tisza-tó, valamint a jelentős potenciállal rendelkező gyógy- és termálfürdők. Magyarország üdülőkörzetei közül négy, a Felső-Tisza-szakasz, a Közép-Tiszavidék (Tisza-tó), a Szolnoki Tisza-szakasz és a Tisza-Körös mente található az Észak-Alföldi Régióban.

A Régió területén több nemzeti és helyi jelentőségű természetvédelmi terület van, melyek a terület 6,2%-át teszik ki. Az egyik legfontosabb a Világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park, amely jelentős vonzerővel bír a bel- és külföldi látogatók számára egyaránt. A Felső-Tisza vidéke és a Tisza-tó üdülőterület, jelentős turisztikai értékekkel. Az Észak-Alföld leglátogatottabb városa - a vendégéjszakák számát tekintve - Hajdúszoboszló, amely kiemelkedő termál-egészség turizmusáról híres, és a "reumások Mekkája" néven vált híressé.

A térség 22 településén található számottevő turisztikai vonzást kiváltó termálfürdő, amelyek között nemzetközi hírűek (Debrecen, Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Nyíregyháza-Sóstófürdő) is vannak.

Az Észak-Alföld egyik legattraktívabb adottsága a Tisza (és a Tisza-tó) víziturizmusa, továbbá a Régió kiváló terepe a lovaglás, a kerékpározás, a horgászat, a repülés, a vadászat szerelmeseinek. A természetjárás révén a természet értékeinek tiszteletben tartása mellett az aktív turizmus szolgálatában állnak a Régió nemzeti parkjai (Hortobágyi, Körös-Maros) és számos tájvédelmi körzet (Szatmár-Beregi, Hajdúsági, Bihari-sík, Közép-Tiszai). A Hortobágynak az UNESCO Világörökség-listájára történt felvétele tovább erősíti a térség nemzetközi hírnevét.

A Régió városai közül Debrecen tartozik a "regionális centrumok" közé gazdasági súlypont-szerepe, nemzetközi hírű egyeteme és az innovációkra épülő gazdasági fejlődés szellemi bázisa miatt.

Látnivalókban, történelmi és kultúrtörténeti emlékekben gazdag, vadregényes tájra érkeztünk. Középkori várromok, templomok, árnyat adó erdők, csobogó patakok, friss vizű források, erdős völgyek, többszáz éves borospincék, hazánk legmagasabb hegységei, hatalmas sziklái, csodálatos barlangjai fogadják a kirándulókat.

A festői szépségű tájat felfedezve úgy érezzük, mintha az idők emlékkönyvében lapozgatnánk: megtalálhatjuk mind az őskori, mind a középkori és mind a modern kor embereinek, történelmi alakjainak a nyomait, hátrahagyott emlékeit.

Múltunk egy-egy szeletkéjét, a magyar történelmet idézik hazánk csodálatos várai: az egri, a diósgyőri, a sárospataki, a hollókői, és a siroki vár.

Magyarország legmagasabb hegyei, hegycsúcsai várják, hogy megmásszuk őket! Bakancsot, hátizsákot fel, és irány a csúcs! Csodálatos, vadromantikus táj képe tárul elénk a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, és a Zempléni-hegység tetejéről. És ha már idáig feljutottunk, újabb nagy lépés lehet a csúcsok csúcsa, hazánk legmagasabb hegycsúcsának, az 1014 méter magas kestetőnek a meghódítása! A hegyek közt fekvő dombságok és medencék kiváló alkalmat nyújtanak a pihenésre, erőgyűjtésre.

A hegymászáson kívül még számos kihívó kalandban lehet része minden elszánt turistának! Felejthetetlen élményt kínál a sziklamászás, a barlangászat, és a sárkányrepülés. Azért vigyázzunk, nem árt az óvatosság!

A régió hazánk leggazdagabb barlanglelő vidéke, területén több ezer barlangot ismerünk. A legjelentősebbek az ország legmélyebb barlangja, az István-lápi barlang, a lillafüredi Szent-István- és az Anna-barlang, az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint az úgynevezett "ősemberbarlangok" a Subalyuk, az Istállós-kői-barlang és a Szeleta-barlang.

A Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Bódva csillogó habjaival csalogatja a fürdés, a tavi és vadvizi evezés szerelmeseit. Vízitúráink során gyönyörű galériaerdők, csiripelő madarak, ugráló apróvadak kísérnek végig utunkon.

Van aki a pihentető, gyógyhatású fürdőket részesíti előnyben. Eger, Bogács, és Bükkszék csodálatos termálfürdői gyógyírt jelentenek testünknek, lelkünknek egyaránt. Érdemes még felkeresnünk az egyedi miskolc-tapolcai barlangfürdőt, valamint a mezőkövesdi Zsóry Gyógy -és Strandfürdőt. A Zsóry-fürdő Magyarország legnagyobb területén fekvő fürdője, gyógyhatását tekintve pedig szintén előkelő helyet foglal el a hazai gyógyfürdők között. (Országosan az első három fürdő közt található!)

Észak-Magyarországon az Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park óvja a vidék gazdag növény- és állatvilágát.

Az Aggteleki Nemzeti Park foglalja magába Európa legnagyobb barlangrendszerét, az Aggteleki cseppkőbarlangot, valamint legféltettebb kincsét, a Baradla-Dominca-barlangrendszert. A nemzeti park nyújt menedéket a fokozottan védett foltos szalamandrának, az ország legritkább madarának, a vízirigónak, vagy a hazánkban egyedül itt tenyésztett hucul ménesnek.

A Bükki Nemzeti Park gazdag növényvilággal dicsekedhet. Az országban egyedül itt gyönyörködhetünk a sárga ibolyában, de találhatunk Teleky-virágot, orchideát, és boldogaszony papucsát. A több mint tízezer állatfaj többsége rovar, de érdemes odafigyelnünk az itt élő madarakra, a vízirigóra, a hollóra, valamint a császármadárra is.

A vadregényes táj igen gazdag és változatos állatvilága miatt kiválóan alkalmas vadászásra. Tudta, hogy Mátyás király is szívesen vadászott a környéken? Hatalmas gímszarvasok, vaddisznók, őzek, muflonok, fácánok, mezei nyulak, rókák, erdei szalonkák, és balkáni gerlék menekültek nyilai elől!

A természeti és kulturális értékekben gazdag régióban leküzdhetetlennek tűnő hegyek, lankás dombok, vadakkal tele erdők, sekély vizű tavak, csodálatos borvidékek, alföldi jellegű tájak és királyi városok váltogatják egymást.

Kristálytiszta levegővel, különleges vadvilággal, összefüggő erdőrengeteggel, romantikus szurdokvölgyekkel, patakok végtelen csobogásával csalogat a Bakony. Sűrű erdeit ritka vadak és védett madarak ezrei népesítik be: láthatunk gímszarvasokat, őzeket, muflonokat, dámvadakat, fácánokat, vaddisznókat, sőt vadmacskákat is! Az ősbükkösben, patakvölgyekben, titokzatos barlangokban bővelkedő hegy mélyében eljuthatunk a régi bakonyi betyárok rejtekhelyére!

Vértes vonzerejét rendkívüli szépségének és pompás vadállományának köszönheti. Lebilincselő látványt nyújtanak a szirteken magasodó várromok, az erdők közt megvillanó tisztások. A tölgyesekkel teli erdőkben vaddisznók, őzek, szarvasok, muflonok, dámvadak, és rókák élnek egymás mellett. A vadakban gazdag terület távoli csöndjét itt-ott puskaropogás zaja töri meg: elérkezett a vadászat ideje! Tudta, hogy Vértes környéke már a 13-14. században is királyi vadászterület volt? Évről évre csodálatos trófeák, hatalmas agyarak kerülnek terítékre. Magyarországon a legnagyobb csigájú muflont itt az erdőkben, Gyarmatpusztán lőtték!

A természet igen bőkezűen bánt a régióval. A vadregényes hegyek, szőlőlugasokkal teli domboldalak mellett mesés környezetben fekvő tavakat találunk. A térség nagy kincse a bársonyos vizű Velencei-tó. A tó már a reneszánsz korban fénykorát élte, ékes bizonyítéka ennek, hogy nevét a Mátyás király udvarába érkező olasz telepesekről kapta. De nem feledkezhetünk meg a bájos tatai Cseke-tóról, valamint az Öreg-tóról sem, mely a tavat körülölelő malmoknak köszönheti egyedülálló varázsát.

Közép-Dunántúl kellemes kikapcsolódást ígér a lovaglás iránt érdeklődő vendégek számára. Csodálatos érzés ebben a történelmi környezetben belefeledkezni a lovaglás örömeibe: nyeregben ülve felfedezni az érintetlen természetet, vágtázás közben megismerni a gyönyörű tájat. Közép-Dunántúl büszke lehet lovas múltjára, hazai tenyésztésű lófajtáira, kiváló teljesítményű lovaira. Az eleganciát és kitűnő mozgást egyesítő Shagya arabot itt, Bábolnán tenyésztették ki. Nem is kell túl messzire mennünk, és a lovasvilág egyik meghatározó jelentőséggel bíró településéhez érkezünk. A közeli Kisbér ugyanis egy igazi világszenzáció, a világhírű kisbéri félvér szülőhelye. A település nevét viselő mén, Kisbér az 1876-os Epsom Derbyn és a francia Grand Prix-n is győzött!

A régió gazdag történelmi múltjáról királyi városok, régi várromok, főúri kastélyok, több száz esztendeje álló templomok árulkodnak. A vidék kisebb-nagyobb városai barátságos utcákkal, pezsgő kulturális élettel, ritka műemlékekkel, művészettörténeti különlegességekkel dicsekedhetnek. A környék majd minden településének nevéhez fűződik egy érdekes történet, történelmi emlék, vagy éppen egy ősidők óta álló vár.

Közép-Dunántúl történelmi várai dacolnak az idő múlásával. Barangolásunk során érdemes felkeresnünk a gótikus cseszneki várat, a sümegi várat, és a tatai várkastélyt! Zircen töltött óráinkat az apátságban megrendezésre kerülő, Kapitány Dénes orgonaművész előadásában hallgatható koncertsorozat; a gyönyörű arborétum és a híres kéttornyú barokk templom teszi felejthetetlenné. A királyi város, Székesfehérvár nevezetességei a pompás barokk és klasszicista épületek, a Középkori Romkert, valamint a város történelmi jelentőségét szimbolizáló országalma.

A térség egyik figyelemreméltó települése Tác. Itt található az ország legnagyobb régészeti parkja, a Gorsium-Herculia, melyben az ókori Alsó-Pannónia városában tehetünk múltbéli utazást. Körülöttünk római kori falak, kapuk, szentélyek.

Majk titokzatosságát a kamalduli remeteség remetelakjaiban élő, örökös némaságot fogadó, fehér ruhás barátoknak köszönheti.

A régió Budapestet, illetve a fővárost körülölelő Pest megyét foglalja magába, s ez önmagában is centrális szerepre ítéli. Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával - akiknek mintegy kétharmada budapesti - a legnépesebb is. A 185 településébõl 28 városi rangú; megalakult 16 kistérségi társulás is, melyek szerepe elsősorban a területfejlesztés szempontjából jelentõs.

A régió több tájegység találkozásánál fekszik, így domborzata is igen változatos. Északon hegyek, délen lösz- és homokhátságok jellemzik, s észak-déli irányban kettészeli a Duna is, amelynek ide eső száz kilométeres szakasza a magyarországi rész negyede. Nemcsak maga a festõi folyam, hanem az általa nagy munkával épített szigetvilág is páratlan természeti értéket képvisel, a Dunakanyartól a Csepel-szigetig. A folyóvizek közül említést érdemel az északon a Dunába torkolló Ipoly, valamint a térség keleti végein a Tisza felé siető Galga és Tápió.
Történelmi szempontból is meghatározó a Duna közelsége. Aquincumot a mai Budapest területén, az ókori hadi és védelmi vonalon, a "limes"-en építették a rómaiak - a romjai ma is láthatók. A XIII. századi tatárdúlás után IV. Béla király építtette a Budai Várat, mely a Dunát és az itt összetalálkozó tájakat volt hivatott szemmel tartani. A százötven éves török uralom hírmondói - így a Gül Baba-türbe vagy a Király gyógyfürdő a jellegzetes nyolcszögletű medencével - ma is felidézik az itt megtelepedett oszmán kultúrát.