Öt méterrel a szarajevói repülőtér kifutópályája alatt fut egy alagút rövid szakasza, amelyet Szarajevó ostroma alatt ástak ki annak érdekében, hogy ellássa az elzárt várost. Négy éven át ez a 800 méter...

MANDARINSZÜRET - GYŐRI INDULÁSSAL

MANDARINSZÜRET - GYŐRI INDULÁSSAL  

Bosznia-Hercegovina, Mostar
Indulások: 2019.10.23-tól
Időpontok: 1 db
Ellátás: reggeli
Típus: Családi
Utazás: autóbusszal
Szállás: Hotel

MANDARINSZÜRET - GYŐRI INDULÁSSALMandarinszüret a Neretva völgyében Csoportos utazás autóbusszal, idegenvezetővel Győrből Mostar – Neum – Dubrovnik Időpont: 2019. október 23-26. (4 nap / 3 éjszaka) A Horvátország és Bosznia-Hercegovina festői tájain kanyargó Neretva folyója hűs vizéről, képeslapra kívánkozó látképeiről és a partján fekvő Mostar elbűvölő városáról nevezetes többek között. Széles deltájának termékeny földje zamatos zöldségek és gyümölcsök táptalaja, a különleges mikroklímának köszönhetően évente mintegy 60 000 tonna mézédes, lédús mandarin terem itt. Fantasztikus kaland a Neretva-völgyi mandarinszüret, mely autentikus élményben részesíti az utazókat. A program során Neum, Mostar valamint a gyönyörű Dubrovnik tekinthető meg. Utazás: légkondicionált autóbusszal Fel- és leszállóhelyek: odaúton: Győr, Budapest hazaúton: Budapest, Győr Mandarinszüret a Neretva völgyében - autóbuszos kirándulás 1. nap Indulás Győrből, a Városháza térről hajnali órákban, folyamatos utazás Horvátországon keresztül Bosznia-Hercegovinába. Útközben látogatás a Neretva folyó völgyében fekvő varázslatos hangulatú városban, Mostarban. A városnéző séta során a Ferences templom, az új Öreg híd, a rézművesek utcája, Koski Mehmed pasa dzsámija és a Török ház tekinthető meg. Érkezés a neumi szálláshelyre a késő délutáni órákban (3 éj), vacsora. Mandarinszüret a Neretva völgyében - autóbuszos kirándulás 2. nap Reggeli után szabadidős program vagy kirándulás Dubrovnikba. Dubrovnik a Földközi-tenger térségének műemlékekben egyik leggazdagabb városa. A hatalmas falakkal körülvett óváros sikátorai, középkori épületei, templomai, kolostorai igazi csemegét jelentenek. A várfalakról az óváros, az erődrendszer, a tenger és a környező szigetek legkülönbözőbb panorámájában gyönyörködhetünk. Városnézés helyi vezetővel, majd szabad program, amely keretén belül a várfal körbejárása mellett a libegő igénybevételére is lehetőség lesz. A kirándulás után visszatérés Neumba, szabad program, majd vacsora a hotelben. Mandarinszüret a Neretva völgyében - autóbuszos kirándulás 3. nap Reggeli után egésznapos program a Neretva-völgyben. Köszöntőital, aszalt gyümölcs kóstoló, majd részvétel a mandarinszüreten, ahonnan fejenként 3 kg gyümölcs ingyenesen elvihető. Szüret után utazás Metkovicba, fotózással egybekötött csónakázás a deltában egy tavon a házigazda birtokáig. Itt élőzenés autentikus ebéd következik itallal. Valamint vásárlási lehetőség a helyi termékek kínálatából. Délután pihenés, szabad program Neumban, majd vacsora a hotelben. Mandarinszüret a Neretva völgyében - autóbuszos kirándulás 4. nap Reggeli után hazaindulás. Folyamatos utazás Győrbe, érkezés a késő esti órákban. A programváltoztatás jogát fenntartjuk! További részletekről érdeklődjék irodánkban! Győr, utazásszervező Kft. Bajcsy-Zsilinszky u. 52/b. Tel: +36-96-311-249 Mobil: +36-70-452-7136 E-mail: gyor@otptravel.hu Várjuk jelentkezését!

114 900 Ft/fő-től +

Öt méterrel a szarajevói repülőtér kifutópályája alatt fut egy alagút rövid szakasza, amelyet Szarajevó ostroma alatt ástak ki annak érdekében, hogy ellássa az elzárt várost. Négy éven át ez a 800 méter hosszú alagút biztosította az ostromlott város egyetlen kapcsolatát a külvilággal, és az életfenntartást. A 1992. tavaszán, amikor a szerb erők bekerítették Szarajevót -Bosznia-Hercegovina fővárosát-, és elkezdték a fővárost bombázni tüzérségi és orvlövészek, mintegy háromszáz ezer állampolgár került csapdába. A szerbek elzártak minden főutat a városba, továbbá az élelmiszer- és gyógyszerellátást is blokkolták. Szintén elzárták a város víz-, elektromos áram- és fűtésellátását.

Az éhező emberek érdekében, az ENSZ tárgyalt a szerb nacionalistákkal és biztosította a repülőteret annak érdekében, hogy a humanitárius segítség szállítása megtörténhessen. Azonban az együttes szállítmány nem volt elég a város lakossága számára. A repülőtéren túl a bosnyák területen szabadság volt. De Szarajevó polgárai nem sétálhattak át a reptéren (amely technikailag az ENSZ semleges helyszínének számított) a reptér másik oldalán található szomszédos bosnyák fenntartású külvárosba Butmirba, mivel szerte a városban szerb mesterlövészek vették fel a pozíciókat a toronyházakban és így tartották szemmel a főutat, amely a repülőtérre vezetett. A puskák távcsövén keresztül nézték a mozgásokat és nem haboztak meghúzni a ravaszt.

Több mint kétszáz ember halt meg az utcán, és további ezer sebesült meg, így méltán kiérdemelte az utca a nevét: „Orvlövész-fasor". Egy bosnyák építőmérnök, Nedžad Branković, készítette el az alagút terveit, amely összekapcsolta volna a két külvárost, amelyet bosnyák csapatok felügyeltek (Dobrinja, szerb ostromvonalakon belül található, míg Butmir kívül). Az alagút építése 1993. januárban kezdődött és az építkezés éjjel-nappal tartott a következő hat hónapban. A munkások napi 8 órás műszakban dolgoztak és az ásásokat lapátokkal, csákánnyal mindkét végéről elkezdték az alagútnak és mindaddig folytatták a munkálatokat, amíg középtájt nem találkoztak a szarajevói repülőtér kifutópályája alatt. Eredetileg a munkát a bosnyák hadsereg férfi tagjai végezték, de később közép-Boszniából is hoztak bányászokat, akiknek naponta 1 csomag cigarettával fizettek a munkálatokért.

Cigaretta alig volt, drága hiánycikknek számított, így nagy értéket képviselt a cserekereskedelem során. Az alagútba egy jellegtelen házon keresztül lehetett bejutni - közel a repülőtérhez-, amely Bajro Kolar tulajdona volt. A szemben lévő bejárat -Dobrinja oldalon- egy bérház garázsában volt elrejtve. Mindennap három-négyezer ember, és harminc tonna különféle áru haladt át az alagúton. Kezdetben a készleteket kézben vagy a katonák hátán kellett vinni, majd vasúti pályát fektettek le az alagútban és a vasúti kocsikat férfiak tolták. Végül egy olajvezetéket, elektromos kábeleket és a telefonvonalat is kiépítettek az alagútban. Egy elektromos szivattyú szivattyúzta a vizet, mivel az alagút belsejében olykor akár derékmagasságban is állt a víz.

Az alagút maga öt láb magas volt. Mivel nem volt szellőzése, a levegő állott volt és büdös, ezért mindenki maszk viselésére kényszerült. Amikor a szerbek értesültek az alagútról 1994-ben, igyekeztek tönkretenni azt és még intenzívebben bombázták a területet, ahol feltételezésük szerint a bejáratok voltak. Miután a háború véget ért, az alagút üzemképtelenné vált, a legtöbb része beomlott és víz árasztotta el. De hála Bajro Kolarnak - akinek a házában az alagút bejárata volt a Butmir oldalon -, az alagút egy rövid szakaszát megőrizték, és múzeum épült köré.

Ma, ez az egyik leglátogatottabb helye a boszniai fővárosnak, több százan tekintik meg naponta. Érdekesség, hogy a Szarajevói Alagút Múzeum teljes egészében magánvállalkozás maradt, kormányzati támogatás felvétele nélkül üzemel - a történelmi jelentősége ellenére is.